Az orosz hírügynökség szerint ez az adat felvetheti, hogy a gépet az ukrán erők semmisítették meg. Moszkva szerint a földről nem volt érzékelhető rakétaindítás, ami tehát kétségessé teszi, hogy a 298 embert szállító repülőt a szeparatisták lőtték volna le orosz légvédelmi rendszerrel. Miközben a maláj gép tragédiája körül a diplomáciai téren zajlik a küzdelem, a fegyveres harcok Donyeckben és Luganszkban is fokozódtak. A Kijev által terrorelhárítónak nevezett akcióban az ukrán erők növelték a szeparatistákra nehezedő nyomást. Donyeckben helyi beszámolók szerint két emeletes lakóház kigyulladt, a milliós város külvárosi utcáin harcok dúlnak, miután az ukrán hadsereg növelte az által ellenőrzött területeket Donyeck körül. Petro Porosenko ukrán elnök megígérte a város mielőbbi megtisztítását a Kijev szerint Oroszország támogatását élvező szakadár fegyveresektől.
A donyecki pályaudvar közelében a harcokban legalább négyen meghaltak.
Kedden az ukrán parlament összeül, hogy a hadsereg részleges mozgósításáról döntsön – jelentette be Olekszandr Turcsinov, a törvényhozás elnöke.
Porosenko arról is rendelkezett, hogy a megye délkeleti csücskében lelőtt malajziai utasszállító tragédiájának helyszínén, illetve attól negyven kilométeres körzetben az ukrán hadsereg nem folytat harcokat. Az elnök lényegében egyoldalú tűzszünetet hirdetett azon a területen.
Egyelőre azonban a nemzetközi vizsgálat még nem indulhatott meg a roncsok helyszínén, amely a szeparatisták ellenőrzése alatt áll. Hétfőre újabb 62 holttestet találtak a Donyeck megye felett lelőtt maláj utasszállító roncsai között, így a torezi vasútállomáson álló hűtővagonokban már 282 áldozat maradványait őrzik a szeparatisták – közölte az Unian.ua.
A Boeing 777-es az oroszbarát fegyveresek területén zuhant le, a szakadár Doynecki Népköztársaság egyelőre nem is engedi, hogy kijevi és külföldi szakemberek utazzanak a helyszínre. Igaz, alvi hozzájárulását ehhez megadta, így több szakértő már a kelet-ukrajnai Harkovba érkezett, ám a repülőgép körül még nem jelenhettek meg.
Háborús bűnügyben nyomoz Hollandia
Az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gép 298 áldozatból csaknem kétszázan holland állampolgárok voltak. A holland ügyészség hétfőn bejelentette: nyomozást indít a gép szándékos lelövése, gyilkosság és háborús bűncselekmény ügyében. A holland kormányfő követelte, hogy mielőbb hozzáláthassanak a nemzetközi szakemberek a helyszíni vizsgálatoknak.
„Ha a helyszín napokon belül sem lesz elérhető, akkor minden politikai, gazdasági, pénzügyi intézkedést meg kell tenni azokkal szemben, akik közetve vagy közvetlenül felelősek a történtekért” – idézte a Reuters Mark Ruttét. A holland kormányfő ezzel egyértelművé tette, hogy ha a lelövés a felkelőkhöz köthető, akkor büntetőintézkedésekre számíthat Oroszország is, függetlenül attól, hogy Moszkva tagadja, hogy támogatta volna a szeparatistákat. Az orosz vezetést arra szólította fel Rutte, hogy vesse latba befolyását Kelet-Ukrajnában, a szeparatisták megfegyelmezésére.
Legalább megfogalmazták
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megállapodott az utasszállító tragédiája kapcsán megfogalmazott határozat szövegében. Magyar idő szerint hétfőn este kilenckor szavaz a tanács az elfogadásról. A határozat lényege az volna, hogy a szeparatisták – akik mögött a nyugati államok szerint Oroszország áll – működjenek együtt a nemzetközi közösséggel és tegyék lehetővé a tragédia helyszínén a vizsgálatokat és adják át a gép fekete dobozait. Moszkva most vélhetően nem fogja megvétózni a határozatot, a kérdés inkább az, hogy sikerül-e megnyugtatóan érvényt szerezni neki.
Van, aki szerint azután, hogy a pilóták és a légiirányítás párbeszédét, valamint a gép baleset előtti technikai adatait őrző fekete dobozok a szeparatisták – így Kijev gyanúja szerint lényegében Moszkva – kezére került, már nincs sok remény az objektív vizsgálatra.
Hihetünk-e a feketedobozoknak?
„Ha a fekete dobozok hosszabb időn át vannak annak az oldalnak a kezében, amelyik érdekelt a hamisításban, akkor a vizsgálat értéke a nullával egyenlő” – írta a Facebookon ukrajna korábbi védelmi minisztere, exkormányfője, az Ukrán Biztonsági Tanács egykori vezetője. Jevgenyij Marcsuk szerint nem véletlen, hogy a szeparatisták nem engedik az ukrán és a nemzetközi szakembereket a helyszínre, mielőtt maguk átvizsgálnák a terepet és nem sietnek a holttestek átadásával sem. Marcsuk szerint a legfontosabb bizonyítékok eltűntetése nem nehéz feladat az abban érdekelt szakemberek számára.
Az Aviaport.ru légügyi szakportál főszerkezstője szerint viszont a helyzet nem ennyire egyszerű. Egy adat módosítását számos más adattal is szinkronizálni kell, beleértve a diszpécserekkel való beszélgetést, amit viszont máshol is őriznek. (Igaz, Donyeck felett a radarállomás kiiktatása miatt földi kapcsolat valószínűleg nem volt a diszpcécserek és a gép között.)
„Abban azonban igaza van Marcsuknak, hogy a bizonyítékok akkor a legértékesebbek, ha a katasztrófa pillanatának megfelelő helyzetben vannak. Minden külső beavatkozással veszítenek értékükből” – mondta Pantyelejev, aki szerint fontos, hogy pontos jegyzőkönyvekkel, fénykép és videóanyagok rögzítésével bonyolódjanak le a helyszíni munkálatok. „Persze a fényképeket is lehet úgy rögzíteni, hogy kimaradjanak fontos részletek” – mondta a szakember.
Igazi szankciókat hozhat az EU
Olyan technikai eszközök Oroszországba való exportját tiltaná meg az EU, amelyek a polgári felhasználás mellett katonai területen is alkalmazhatók – közölte David Cameron. A brit kormányfő szerint erről már egyeztetett a francia elnökkel és a német kancellárral is.
„Oroszországnak tudnia kell, hogy következményei lesznek, ha nem változtat hozzáállásán”
– jelentette ki a brit miniszterelnök.
Ez a szankció már komolyabb következményekkel járna, mint az eddigi, célzott szankciók, amelyek Vlagyimir Putyin közvetlen munkatársai számára teszi elérhetetlenné a beutazást az EU-ba, és néhány cég számára tiltja meg, hogy banki ügyleteket vigyenek az EU területén.
A kormányfő egyértelművé tette, hogy szerinte Moszkva fegyverrel is támogatta a kelet-ukrajnai szeparatistákat.
A hír forrása: Index