1938 - Napirendre kerül az új, polgári és katonai célokat egyaránt szolgáló repülőtér építésének terve Peszsztentlőrinc-Rákoshegy-Vecsés határában. A munkálatok 1942-ben el is kezdődnek, 1940 és 1943 között megépül a közúton való elérhetőséget ma is biztosító gyorsforgalmi út; 1944-ben a világháború miatt leáll az építkezés, a harcok során a félkész épületek súlyosan megsérülnek. Az újjáépítésről 1947-ben születik döntés.
1950. május 7. - Ünnepélyes keretek között átadják a ferihegyi repülőteret (a mai egyes terminált), amely biztosítja az 1946-ban megalakult Malév-előd, a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt. (Maszovlet) itteni működését. A légikikötő ekkor fogadja az első Li-2-es (az amerikai Douglas DC-3 Dakota típusú gép szovjet licenc változata) utasszállító gépet. Ezen típuson belül ma már állítólag csak egy üzemképes gép létezik, amely a szombaton megrendezett ferihegyi ünnepségen tett is néhány kört a levegőben..
A Malév ekkor még csak Moszkvába, Varsóba, Prágába és Szófiába közlekedtetett járatokat - nem csoda, hogy az első évben mindössze 7133 utas fordult meg a repülőtéren.
1954. november - Megalakul a Malév. Az ekkor már csak magyar tulajdonban lévő vállalat első nyugat-európai járatát 1956 nyarán indítja el Bécsbe.
1957 - A KLM holland királyi légitársaság - első nyugati légitársaságként - járatokat indít Budapestre.
1958 - A mai teljes hosszára, vagyis 3000 méterre hosszabbítják meg az 1-es futópályát.
1960 - A repülőtér utasforgalma évi 359 ezerre növekszik, egyre több országba indulnak menetrend szerinti járatok.
1973 - A megnövekedett feladatok elvégzésére, és a légitársasági, kereskedelmi és hatósági, valamint az üzemeltetői és repülésirányítási feladatok szétválasztására létrehozták a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot (LRI).
1974 - Ferihegy utasszáma eléri az egymilliót.
1985 - Átadják az új, osztrák hitelből és fővállalkozásban készült 2A terminált, amelyet a Malév, majd később a Lufthansa, az Air France és a Swiss Air repülőgépei és utasai használnak.
1990 - Az utasok száma 2,5 millióra nő.
1998 - Felavatják a több mint 30 ezer négyzetméter alapterületű 2B terminált, amely maximálisan 3,5 millió utast tud fogadni évente. (Ekkor a repülőtér utasszáma összesen 3,9 millió fő volt.)
2002 - Megszűnik az LRI, helyette a repülőtér üzemeltetésére létrehozzák a Budapest Airport Zrt.-t., a légiforgalom irányítására pedig a HungaroControlt.
2005 - Privatizációs tendert írnak ki a Budapest Airport Zrt.-re, amelyet a brit BAA nyer meg, így 2006 januártól átveszi a repülőtér üzemeltetését.
2007 - A BAA eladja 75 százalékos tulajdonrészét a német Hochtief Airport vezette nemzetközi befektetői konzorciumnak, míg a részvények 25 százalék plusz egy szavazatnyi része továbbra is a magyar állam kezében marad.
Az új tulajdonos összesen 261 millió euró (75 milliárd forint) értékű fejlesztési projektre (BUD Future) vállalt kötelezettséget. A program központi eleme, az új, 40 ezer négyzetméter alapterületű, központi utasforgalmi csarnok, a SkyCourt (Égi Udvar) már épül, és várhatóan év végétől köti össze a 2-es terminál két szárnyát.
Az elmúlt években egyébként már megújult mindkét futópálya teljes fénytechnikája, 2009-ben a 2-es terminál előtt elkészült 80 ezer négyzetméternyi forgalmi előtér, és rövidesen átadják a Magyar Posta számára új, nemzetközi postai kicserélő központjának épületét, amely - a repülőtér vezetésének ígérete szerint - a nagyszabású cargo fejlesztések első állomása lesz.
Forrás: Mfor.hu
