Rákosmező
Rákosmezőt a magyar repülés bölcsőjének tekinthetjük - olvasható a www.aeronews.hu honlapon. A múlt század elején a mai Örs vezér tere környékén található egykori lovassági gyakorlótéren jelentek meg az első repülőgépek, amelyek külföldi minták, illetve a pilóták saját tervei alapján készültek. Az első motoros repülőgép 1909-ben érkezett Magyarországra Kutassy Ágoston jóvoltából. Kutassy első kísérletei eleinte nem jártak sikerrel, sőt elrugaszkodásait inkább gúny övezte. Azonban szerencséjére Louis Bleriot - aki elsőként repülte át a La Manche csatornát -, még ez évben bemutatót tartott a fővárosban több mint 200 ezer ember előtt..
Ennek hatására Kutassynak hamarosan társai is akadtak, és megalakult az első magyar repülési vállalat, a repülőgépek építésével, szervizelésével foglalkozó Aero Rt., amelynek bázisa ugyancsak itt volt. Bleriot bemutatója után néhány héttel elkészült Rákosmezőn az első repülőgéphangár is, amelynek Kutassy "Farman" nevű biplánja volt az első "lakója". Rákosmező fénykorában 16 hangár állt összesen, és alakult egy pilótaiskola is. 1910 júniusában nagyszabású nemzetközi repülőversenynek adott otthont a reptér, amin azonban hazánkat mindössze hárman képviselték a harminc külföldi versenyzővel szemben. Erről a repülőtérről indultak egyébként olyan hazai pilótaegyéniségek pályafutásai, mint Minár Gyula, Dobos István, Takács Sándor, vagy Kvasz András.
A fővárosi repterek múltja
A magyar aviatika kezdetei Budapesthez kötődnek, s a hazai légiforgalom központja ma is tagadhatatlanul Budapest. Egyedülállósága azonban már a múlté. Sorra nyílnak meg a vidéki városok repülőterei: menetrendszerű járat üzemel Bécs-Schwechat és Pécs, München és Debrecen között. Debrecenben 2005 nyarán több charterjárat is leszállt, Sármelléket pedig - legalábbis szezonális jelleggel - a Budapest-Stuttgart Malév járat érinti. A vezető szerep azonban továbbra is Ferihegyé, különösen, hogy 2005. szeptemberben megnyílt a felújított 1-es terminál. Összeállításunkban a főváros területén üzemelt repülőterek múltját idézzük fel.
A magyar repülés bölcsője egyértelműen Rákosmező: a múlt század elején a mai Örs vezér tere környékén található egykori lovassági gyakorlótéren jelentek meg az első repülőgépek, amelyek külföldi minták, illetve a pilóták saját tervei alapján készültek. Ma már csak illegális gyorsulási versenyek színhelye Mátyásföld reptere, bár az első hazai gépkocsikat (a Magotaxot és a Magomobilt) is kibocsátó helyszín a két háború között az első számú hazai repülőtérként a regionális központ szerepét játszotta az európai légiközlekedésben.
Csepel reptere a harmincas évektől jött számításba közforgalmú repülőtérként. A Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár Rt. területén szállt le a Graf Zeppelin léghajó, a gyár pedig eleinte utasszállító gépeket gyártott.
Építészeti világszínvolnalat képviselt a Budaörsi reptér a harmincas évek végére elkészült korszerű épülete utascsarnokkal, étteremmel. A háború után egy ideig még a sportrepülés legfontosabb hazai helyszíneként ismertük, ám ma már csak a repülőnapokon látogatható.
Ferihegy
Alig egy évvel Budaörs megnyitása után a felmerülő gondok miatt a főváros vezetése újra helyet keresett egy új nemzetközi repülőtér számára. A www.aeronews.hu honlap szerint ismét felmerült a Csepel-sziget északi csúcsa, de végül már 1939-ben kész tényként közölték a lapok, hogy Pestszentlőrinc határában épül meg az új reptér, amely igaz hogy távol esik a várostól, de a légköri viszonyok kedvezőek, és a talaj sík. Ez év márciusában kiírták a tervpályázatot, amelyet Ifj. Dávid Károly nyerte meg (később a Népstadion tervezője). Csakhamar megkezdődtek a munkák, luxusszállodát, és új gyorsforgalmi utat is terveztek.
Az utat 1943. november 3-án adták át, ezt csak a személyautók használhatták, a teherforgalom számára külön út létesült mindkét oldalon. A légi forgalom növekedésére gondolván 2700 méter hosszú, 60 méter széles betonpályát terveztek, melyet az uralkodó szélirányhoz igazodva tájoltak be. A főépületben minden olyan szolgáltatás helyet kapott, amelynek köze volt a légi forgalomhoz, így vámhivatal, posta, jegyiroda, információs szolgálat, sőt szabóság és fodrászat is. 1944 végéig a világháború ellenére elkészült a nagy hangár, és a szerelőműhely is, de a háborús események számos kárt okoztak a reptéren, többek között összedőlt a hangár és főépület egyik szárnya. Az amerikai hadsereg ugyanis katonai objektumnak tekintette, ezért bombázta. A világháború után ezért a forgalmat ismét Budaörsre terelték, ott rendezte be a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Részvénytársaság) bázisrepülőterét, és oda érkeztek a külföldi gépek is.
A Ferihegyi repülőtér üzembe helyezését azonban nem lehetett sokáig halogatni, ezért a kormány az első hároméves terv keretein belül 40 millió forintot irányzott elő az újjáépítésre. Így újrakezdődött a munka, és az 1950. május 7-i megnyitóra már elkészült az 1500 majd 2500 méteres betonpálya, a hangár, és a forgalmi épület egy része. 1960-ra Ferihegy Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, mikor is elkészült a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, és meghosszabbították a kifutópályát. De a fejlődés ezután megtorpant, nyilvánvalóvá vált, hogy egy nagyszabású állami beruházás, egy átfogó fejlesztési koncepció lehet a megoldás a nemzetközi szint elérése kapcsán. A fejlesztési program azonban csak 1976-ban került a tervbizottság elé. Ennek megfelelően 1983-ig elkészült az új kifutópálya, a hozzá tartozó gurulóút-hálózat, az irányítótorony, a Malév-gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis. Ekkor került sor a Magyarország teljes légterét ellenőrizni képes radarberendezések telepítésére is. A munkálatokat az 1973-ban alakult LRI szakemberei irányították.
A második ütem keretein belül épült fel az 1985 novemberében átadott Ferihegy 2, amely hosszú időre megoldotta az utazóközönség kulturált kiszolgálását, ugyanis 1982-re az utaslétszám meghaladta a kétmilliót. Ferihegy 2 évi kétmillió utas fogadására volt képes, ezt a létesítményt csak a Malév-gépek használták, míg a külföldi gépek továbbra is Ferihegy 1-ről indultak, illetve oda érkeztek. Ferihegy 2 átadása után újították fel a régi kifutópályát, amelyet 1987-ben át is adtak. Újabb látványos változás csak 2000 decemberében történt, amikor is átadták a Ferihegy 2B terminált. Ettől kezdve a külföldi légitársaságok gépei mentek innen, illetve egy rövidebb időszakban a "fapados" gépek, amelyek 2005 szeptemberétől azonban birtokba vették a felújított Ferihegy 1-et.
Kisebb változtatások azóta is történtek, pl. a Ferihegy 2A sem teljesen Malév terminál idén téltől, hanem onnan mennek a moldáv, a máltai, a cseh légitársaság, valamint a román Karpat Air gépei is. Továbbá az új angol befektető érkezésével tervbe van véve egy esetleges 2C terminál, valamint a régóta esedékes gyorsvasút építése is.
Forrás: Múlt-kor.hu
